Where is he?

*Niall eltűnt!-mondta keserves hangon Zayn mikor belépett a sötét udvarról.*

    -Hogy érted, hogy eltűnt?-nevettem én sem tudom mi okból, talán mert úgy gondoltam csak megviccelnek minket. 
    -Hanna, ez nem vicc, mindenhol kerestem és nem találom-mondta rezdüléstelen arccal.
    -Hozok zseblámpákat, vegyétek fel a kabátjaitokat és nekiállunk a keresésnek-jelentette ki Spnecer és átment a házukba.
    -Jól van Zayn ha most vicceltek akkor még leállhattok-mosolygott Aria. 
Úgy látszik mindenkit felkeltettünk már.
    -Aria ez nem vicc-keménykedett Zayn.
    -Hoztam a lámpákat, csapatokra oszlunk és úgy keressük Niallt, nos akkor egy fiú egy lány, mindenkinek megfelel?-nézett kérdően és mi csak bólintottunk.-Harry te és Alison, Liam te menj Ariával , Zayn és Emily, Valamint Louis te és én valamint Hanna.-induljunk, és közben mindenki kiment ő pedig behúzta a hatalmas pajta ajtót 

*Aria szemszöge*

Miért pont Liammel kellett jönnöm és miért nem mehettem Harryvel.Persze semmi bajom vele, és nagyon bírom, de akkor is úgy a helyzet egészen más lenne. De nem gond hiszen Liam  is biztonság érzetet ad, itt  ketten a sötét utcán ahol csak pár lámpa ég. Húúú ez elég ijesztő.
    
    -Niall mi lenne ha előjönnél?-szinte kiabálta.
    -Liam felvered az utca lakóit .
    -Ha megtaláljuk Niallt akkor megéri-nevetett.

Olyan szép az arca mikor nevet, ahogy mosolyra húzódik a szája. Igaz, hogy Harry tetszett de ez nem jelenti azt, hogy nem látom, hogy más fiúk milyen  helyesek. Kétségtelenül a suliban lévő lányok negyede bele volt zúgva Liam Paynebe. És  megint azon kapom magam, hogy nem keresem Niallt csak a fiúkra gondolok, csacska lány, és fintorogtam is.Az úton mindenfelé nézelődtem, habár biztos voltam,ha Niall itt is van nem fogjuk  megtalálni ő értett ehhez. Eltűnni mindenki és minden elől. Jó megfigyelőnek tartom magam és biztos vagyok benne, hogy Niallt senki sem ismeri igazán. Liam folytatta a kiabálást én pedig csak sétáltam mellette és próbáltam nyugodt maradni, de mi van ha nem kerül elő? Ahogy erre gondoltam egy villám  csapott valamerre, és nagy hangot adott ki, na szuper ez ijesztő volt mint egy horror filmben Liamhez húzódtam, ő csak halkan kuncogott és mikor felnéztem rá mosolygott, ettől nekem is mosolyognom kellett. Esett az eső így visszafordultunk.

*Eközben Spencerék*
*Louis szemszöge*

Szóval itt vagyunk eljött ez a nap is, két csodaszép lánnyal sétálok, vagy inkább botorkálok az erdőben a haverom után kutatva. Ahogy rájuk néztem, nem tudtam pontosan leolvasni mire gondolhatnak, Spencer próbált erősnek és nem pedig törékenynek látszani, de Hanna , nos igen Hannan tisztán látszott állapotának minden jele,  kétségbe esett arcot vágott, a szemeit lassan csukta be és nyitotta ki, rezgett minden porcikája. Igen félt, rettentően, talán attól, hogy nem látja újra szerelmét? Áhh de nyálas gondolatok.
  -NIALL- ordította el magát és ez hozta vissza a gondolataim.
  -Ha itt vagy gyere elő kérlek-kiabálta ismét de elcsuklott a hangja.
  -Előkerül tudod jól-Spencer odasétált és megölelte.

Na egy újabb csajos jelenet, de mit vártam a csapatból egyedül én jöttem két lánnyal. Persze ez nem lenne gond ha itt lenne Niall. De akkor nem kellene őt keresni szóval, igen a csajos jelenet Niall hibája.
Időben kapcsoltam és átléptem egy nagy tuskón, gyorsan megfordultam, hogy szóljak a lányoknak, az útban lévő tárgyról, de Spnecer épp átugrotta, Hanna viszont megbotlott és arccal előre a földre zuhant. Gyorsan a földön kötöttünk ki mi is  habár nem úgy mint ő, letérdeltünk mellé és felültettük.Nagy dörrenés és az eső esni kezdett, na csodás most már sár is lesz. Hanna haja kócosan omlott vállaira, szeme piros volt, orra szintén, hiszen sírt, nem is hallottam eléggé elmerültem ezek szerint. arcát föld és vágások borították. Rossz volt őt így látni. Felsegítettük és folytattuk a keresést. kezdett feljönni a nap így hát Spnecerrel arra a következtetésre jutottunk, hogy Niall nincs itt és visszamegyünk.

*Eközben Zayn és Emliy*
* Zayn szemszöge*

Szóval nekünk jutott a búvóhely, A kerítés mögül meredtünk a romra, igen nap közben idejártunk de most más volt a sötét uralkodott felette. Igen, ijesztő volt. Emily megfogta a kezem. Furcsa érzés lett urrá rajtam, habár valószínű volt, hogy csak félt és mivel csak én voltam mellett csak rám "támaszkodhatott". Másik kezemmel kinyitottam a rozsdás vaskaput. Hatalmas nyikorgások közepette a gyomos udvar vált láthatóvá szemünk előtt. Ettől a hangtól most a hideg futkosott a hátamon  egy normális délutánon pedig egy átlagos hang volt. A macskaköves úton rakosgattuk a lábaink a gyomokat és épület maradványokat kerülgetve, de a semmiből egy hatalmas dörrenés és az eső szakadni kezdett. A villám egy pillanatra megvilágította a házat, mint a horror filmekben. Emily megszorította a kezem, én visszaszorítottam és a rom felé szaladtam, nem volt rajta sok tető vagy hasonló, az eső oda is beesett de legalább nem annyira mint idekint. Kinyitottam a fölénk tornyosuló fa ajtót és beléptünk megráztuk magunkat. Érdekesen,  mint a kutyák.
  -Rendben akkor kutassuk át a házat Niall úrfi után-viccelődtem.
  -Mi van ha nem találjuk meg?-nézett rám szomorúan a lány.
  -Megtaláljuk- és bíztatóan megszorítottam a kezét.- ha nem mi akkor a többiek.

Felmentem a nappaliba hátha ott találom őt, a rejtélyes Niallt. Ahogy átléptem a szoba küszöbét körbenéztem és zseblámpámmal követtem fejem fordulását nem volt ott. De ismét villámlott, az ablakon le volt húzva a redőny de beszűrődött egy kis fény. Nyeltem egyet és átmentem egy másik szobába.

*Eközben Emily*
A földszinten sétálgattam. Nem hittem hogy itt megtaláljuk, és nem értettem miért pont  nekünk kellett ide jönnünk mondjuk jobb mint az erdő de Liam és Aria most a lámpás utcákon sétálgatnak, és eláznak. Na jó mégis jó hogy ide lettünk osztva. Csepegés hallatszott minden irányból nem meglepő mivel alig volt valami a fejem  felett, az emeletet leszámítva. Féltem ez nem titok az egyetlen ok ami bennem  tartott egy kis bátorságot az volt, hogy  Zayn itt van. Sehol nem volt Niall a földszinten biztos, hogy nem. Egy újabb villám ami bevilágított az ablakon és a falak kis repedésein, odakint vihar volt. Talán csak egy kis nyári zivatar, és hamarosan elmúlik de lehetséges, hogy egész nap esni fog. Ez szomorúsággal tölt el mert akkor legalább két napig nem bírunk itt lenni hiszen teljesen átázik és nem lesz biztonságos. Zayn lejött a lépcsőn és szomorúan nemet bólogatott, szóval Niall nincs fent és lent se. Akkor nincs itt.
   -Szerintem induljunk vissza-szomorkodtam.
   -Nincs más választásunk-küldött egy cuki mosolyt felém.

*Eközben Harry és Alison*
*Alison szemszöge*

Semmi sem találunk itt, miért jött volna pont erre? Mit keresne a tónál? Nem baj szétnézünk visszamegyünk és ő ott fog állni nagy mosolyogva, hogy nem találjuk. De ha már mindenki részt vesz a keresésében miért én maradnák ki? Az egyetlon dolog ami aggasztott, hogy Aria van Liammel, nem titok senki előtt, hogy tetszett nekem, szerintem még ő is tudta, de nem gond el leszek én itt Harryvel.  Motoszkálás hallatszott az egyik bokorból közelebb mentem.
  -Mit csinálsz gyere már el onnan- nyafogott Harry, mert közeledtem a bokor felé.
  -Miért  talán kiugrik egy gyilkos és megöl, vagy egy nyúl halálra ijeszt? Esetleg Niall?- Totál beszari vagy Harry- nevettem.
  -Jó nagy hülyeséget mondtam, de egy tónál vagyunk hajnalban, és nem vagyok beszari.

 Persze nem az, na mindegy ráhagytam és széthúztam a kusza ágakat.
  -Úr Isten!-kiabáltam.
  -Mi az mi van ott?-szaladt oda Harry.
  -Egy béka-nevettem.

Most bebizonyítottam, és büszke voltam magamra. De amit egy csomó keresgélés után, habár az előtt is tudtam, hogy Niall nincs ennél a tónál és nem is volt. Na szuper elkezdett esni az eső, nem mehettünk volna mi a romhoz? Nem nekünk ide kellett ahol csak a tó felett a mólónak volt teteje. Odaszaladtam Harry pedig utánam. De jó most itt ülhetünk még el nem áll az eső. Nos akkor írok egy SMS-t a többieknek, hogy mi is menni fogunk ahogy felkel a nap, csak valamennyivel később mert az eső miatt nem lenne olyan kellemes most indulni, habár később sár lesz, szóval töröltem az SMS-t és Harryhez  fordulva mondtam, hogy induljunk szerintem.

***
*Spencer szemszöge*
Mind együtt voltunk a pajtában az ajtaja nyitva volt hátha jön Niall és akkor látja: igen még itt vagyunk. Az udvarra meredt mindenki várva az elveszett srácra, a nap lassan beborította az udvart az eső elállt és ahogy a napsugarak az esős talajra értek a fényt több irányba szórták, milyen csodálatos is lenne, ha közben nem azon gondolkoznánk: hol van Niall?
Kisétáltam, hogy visszavigyem a zseblámpákat a házba és Aria meg Emily is velem tartottak, Hanna ott maradt a fiúkkal összegubózva. Sajnáltam, őszintén sajnáltam. Gondolataim egy hang egy mély fiú kiáltás szakította meg, a szomszédból jött Niallék háza felől igen biztos voltam benne, ez ő volt elejtettem a lámpákat és futni kezdtem a kerítés felé Emily és Aria megdermedten álltak mögöttem , és akkor kinyitottam a kaput.Amit láttam megdöbbentett.