A small difference

Mivel ma van Zayn Fucking Per-fect Jawaad Malik születésnapja, így a 4. rész róla fog szólni :DD remélem nem okoz ez gondot senkinek.  Szóval itt is Happy Birthday Zayn Malik ! <3 Thank you for everything.


*Zayn szemszöge*

Liam és Louis már jó ideje elmentek, persze nem gondoltam, hogy pár percen belül visszaérnek, de azért aggódtam, vajon mi lehet odabent abban a házban. A lányok mind fent voltak Spencer szobájában, Harry pedig haza ment, valami fontos ügyben, nem tudom most mi lehet fontosabb, mivel eltűnt a barátunk. Szóval én az egyik kerti székre ültem és vártam vissza a fiúkat. Vettem magamhoz egy kis kávét a konyhából a papír poharat szorongattam és elmerültem  a tájban, valamint a gondolataimban.

Nem is emlékszem pontosan, hogy ismertem meg Niall haverom. Sok emlékem van vele kapcsolatban, még általánosban találkozhattunk azthiszem , de mégsem már csak a gimiben. Nem egy osztályba jártunk, ő a velünk párhuzamos tagozatba volt. Tudni kell rólam, hogy nem olyan vagyok mint a többiek, nem vagyok úgymond fehér bőrű, pedig igenis az vagyok mert az arabok is fehérek. Csak egy kicsit vagyok más, és ez a társadalomnak pont elég, rengeteget piszkáltak a suliban. Terrorista lesz belőled mint a többiből! Hallottam magamban még mindig a fájó szavakat, és a megvető pillantásokat miközben a földön fekszem és minden egybefolyik a számból és orromból ömlött a vér és ők csak nevettek és fájó ütéseket mértek be minden egyes érzékeny pontomba.

 -Hagyjátok abba-hallottam akkor valakit.
 -Ne mond, hogy meg akarod védeni, nem látod, hogy milyen- csak bajunk lesz belőle ha hagyjuk normálisan felnőni.
 -Hagyd őt békén megértetted?-hallottam egy másik hangot és a lábak dobogását  a földön.Körém álltak védelmezően, gondolom.

Nem mertem kinyitni a szemem hiszen, elég ütést mértek be rám. Ha viszont most kinyitom megláthatom segítőim arcát. Lassan minden  bátorságommal és erőmmel, felültem és kinyitottam a szemem. Ott állt négy fiú a támadóimmal szemben, harcra készen, mint a vadállatok vadászat előtt.

 -Látjátok erőt adtok neki, utána meg gyilkolásznak a városban.
 -Fejezd már be, gyerekes vagy, miért tenne ilyet? Olyan mint mi!- szögezte le egy szőke hajú srác.

Szóval így, így ismertem meg Niall Horant  és a többi srácot, végre beugrott.

 -Szerinted olyan mint mi? Viccelsz velem Horan? Nézz már erre az izére-és rám mutatott.
 -Van neve te állat, és mit nézzek rajta? Igen olyan mint mi Niallnek igaza van, te nem vagy normális. Nem pedig ez a srác.
 -Ti teljesen megbolondultatok Payne. Nem csodálom, hogy senki nem ment el a szülinapodra.

Hogy mi? Hogy tehettek vele ilyet? Ez a  srác totálisan szánalmas, mindenkinek azzal csap oda ami leginkább fájó.Akkor és ott azt tettem amit kellet, újra megtenném:

- Egy igazi segg fej vagy Max. Mindenkinek azt mondod ami legjobban fáj? Akkor olyan leszek mint te. Kövér vagy , és haszontalan, csak azért vannak barátaid mert apádnak sok pénze van. Lehet, hogy Payne szülinapjára nem mentek el, de ez így mégis jobb mint az álbarátok akik körülvesznek téged- mutattam a tömegre akik nézték hogy elver engem, és lassan emelkedtem fel és a négy srác felé léptem.

Megfordult és elment az álszent haverjaival együtt. A tömeg is feloszlott. Ott álltam a támogatóim háta mögött. Mit tettem, leereszkedtem a szánalmas szintjére. Összerogytam nem tehettem ezt hiszen én jobb vagyok ennél, jobbnak kell lennem. a négy srác leguggolt mellém.

 -Mi a neved haver?- kérdezte egy göndör hajú srác.
 -Zayn Malik- mondtam elcsuklott hangon, a nevem is olyan mint ahogy mondják.
 -Én Harry Styles vagyok egy évvel fiatalabb mint Niall és Liam, és két évvel fiatalabb mint Louis- mutatott mindig egy személyre miközben a neveket mondta.
-Jól megmondtad neki-mosolygott Louis.
-Nos hát igen, rosszul tettem, most azt hiszik olyan vagyok mint amilyennek ő beállít.
-Jobb vagy nála, sokkal jobb-mosolygott Liam miközben felállt és nyújtotta a kezét hogy felsegítsen.
-Sajnálom, hogy tudod, amit ő mondott- mondtam és a földet néztem.
-Nem a te hibád, fájó de egyszer majd megbánják, átsírtam a napot, de a családom ott volt velem, és most már van négy haverom akik a következőn ott lesznek.


Kezdetét vette egy csodás barátság később megismertük a csajokat is. Közben teljesen kihűlt a kávém és nem is ittam belőle semmit. Na akkor eldobom. Pazarolok milyen menő... A konyhába tartottam és a pultnál ülve megláttam Emilyt.

 -Mit csinálsz itt egyedül?-tettem fel a kérdést.
 -Téged és Harryt akartalak megnézni de megláttalak az ablakon keresztül, hogy gondolkozol valamin és nem akartalak megzavarni.
 -Nem zavartál volna csak a múltban merengtem.
 -A fiúkon?
 -Igen és azon, hogy egyrészt nekik köszönhetem, hogy nem hagytam, hogy az utálkozók a földbe tiporjanak és olyanná váljak akik mások figyelméért él. És hogy ők azok akik teljes mértékben elfogadnak olyannak amilyen vagyok. Ők azok a fiúk akikkel felnőttem.